
A most bemutatkozó mesterek: Kopriva Attila, Villásek Tibor, Iváncsó András, Erfán Ferenc, Yuriy Selevickiy, Ihor Lutsenko, Sergej Biba, Angyalossy Martin, Klísza János és Sándor Alexander, míg tanítványaik: Kalitics Erika, Jána Mehej, Nelja Kemenyes, Bolehán Kamilla, Dovgánics Okszána, Lakatosh Sergej, Kerecsánin Petro, Pecko Valera, Durdinec Yuriy és Iszánszkij Andrij.
Őry László: A kiállított alkotások Kárpátalja szószólói is
“A kárpátaljai festőművészet egyedi, és páratlan része a magyar kultúrának, nemzeti örökségünknek, amelynek fenntartásáért, megőrzéséért folyamatosan tenni is kell. Az öröklött hagyomány folyamatos frissítésével, állandó erősítésével is. (…) Ezt a célt szolgálja hosszú távon az a Mária Alkotóház, ahonnan tulajdonképpen érkeztek ezek az alkotások”

A 2007-ben hazai és kárpátaljai képzőművészek összefogásából alakult Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület (KMKE) legfontosabb feladata a magyar kultúra, a magyar kulturális és történelmi örökség megőrzése és átadása a jövő magyar generációja számára. Hisszük és valljuk, hogy a kultúra összeköt, és nem elszakít. A kultúrának nemzetmegtartó ereje van, de egyben hidat is teremt a különböző nemzetek között, és ezáltal kölcsönösen gazdagít minden nemzetet. Szervezetünk 14 éve végzi tevékenységét hazánkban, a határokon túl (elsősorban Kárpátalján) és 10 éve Németországban. Magunk mögött tudhatunk számtalan kiállítást, alkotótábort, konferenciát, előadást, és más egyéb programban való együttműködést és részvételt. Minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy Magyarországon a KMKE rendelkezik a legkompetensebb kapcsolatokkal és referenciákkal művészeti területen Kárpátalján. Civil munkánk társadalmi hatása országosan és nemzetközileg is jónak mondható a visszajelzések alapján.
Tagjaink között számos kiváló alkotóművész található, akik közül sokan nagyon magas színvonalon képviselik a kárpátaljai művészetet (Kopriva Attila, Villásek Tibor, Iváncsó András, Ihor Lutsenko, Yuriy Selevickiy, Sergej Biba..) Alelnökünk, Kopriva Attila festőművész, művészettörténész, akiről kijelenthető, hogy a hagyományos kárpátaljai festőművészetnek napjainkban az egyik legkiválóbb képviselője, ezenkívül a Magyar Tudományos Akadémia Kárpátaljai tagozatának elnökségi tagja, az Ungvári Erdélyi Béla Művészeti Akadémia tanszékvezetője. Továbbá partnerségben vagyunk a Kárpátaljai Képző és Iparművészek Révész Imre Társasággal, a Boksay Alapítvánnyal, valamint a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeummal, mely intézmény igazgatója Erfán Ferenc a Magyar Művészeti Akadémia tagja is egyben, akivel az elmúlt években több közös projektben vettünk részt, illetve néhány éve a Pro Arte Munkács civil szervezettel, amelynek elnöke az a Matl Péter, akinek nevéhez számos nagyon híres köztéri szobor fűződik, hogy csak az egyik legfontosabbat említsük, a Vereckei Emlékmű a Vereckei Hágónál.
Fentieken túl azt is ki lehet jelenteni, hogy munkánk nagyon fontos civil misszió is egy háborús konfliktussal és nehéz gazdasági helyzettel terhelt szomszédos országgal, és annak egykoron Magyarországhoz tartozó megyéjével (az ott élő kb. 150.000 fős magyar kisebbség érdekében) Ahhoz, hogy civil területen is jó magyar-ukrán kapcsolatok legyenek, annak nagyon fontos motorja a kulturális misszió. Hiszen a kultúra nemcsak egy nemzetet köt össze, hanem hidakat is teremt nemzetek között, ezt ma már bárhol a világon ismerik, és tudatosan építik is.
Jó példa erre Andrej Csebikin – az Ukrán Nemzeti Művészeti Akadémia elnöke Kijevből – példája, aki eddig kétszer volt nálunk a Mária Alkotóházban, és nagyon elégedett volt azzal, amit látott, hiszen a ház az ukrán-magyar művészeknek közösen áll rendelkezésre, és igyekszik közelebb hozni egymáshoz a két nemzetet. A látogatások után Csebikin Úr is meghívta magához műtermébe Őry László KMKE elnököt, a Mária Alkotóház vezetőjét munkácsi műtermébe, és jelezte, hogy Kijevben is beszámolt arról, hogy a magyar állam támogatásával ilyen művészházak, művésztelepek jönnek, és jöhetnek létre a jövőben.
Kárpátaljai festőművészet
Sajnos általánosságban elmondható, hogy a magyar képzőművészeti alkotások jelentős része határon túli területeken található: templomok, kastélyok, paloták, szobrok, freskók, festmények, illetve magyar gyökerű festőiskolák, művésztelepek. Azonban amellett, hogy egy nép által évszázadok alatt létrehozott kincsek egy tragikus történelmi pillanatban idegen kézbe kerültek, az utódállamokban rekedt magyarok is új művésznemzedékeket neveltek fel, és tovább gyarapították, és gyarapítják ma is alkotásaikkal a művészet világát. Egyik ilyen a kárpátaljai festőiskola, kárpátaljai festőművészet.
A magyar képzőművészet egyik legnagyobb teljesítménye kétségkívül a világhírű nagybányai festőművészet, és az onnan kiinduló festőiskola. Ám ez a festőiskola, annak stílusjegyei ezer szállal kötődnek ahhoz a kárpátaljai festőiskolához, amely és amelynek alapítói, művészei nem kaptak a mai napig történelmi örökségüknek és kulturális hatásuknak megfelelő figyelmet. A kárpátaljai festőiskola, festőművészet a magyar történelmi örökségbe is bővelkedő Kárpátalja egyik legfontosabb kulturális ékköve. Múlt és jelen is egyben, hiszen az alapítás óta eltelt közel egy évszázadban folyamatosan alkottak és alkotnak az iskola képviselői Kárpátalja csodálatos tájain, járva a hegyeket, patakpartokat, történelmi helyszíneket „ahol a metszően tiszta levegő, és a fény erősen elválik az árnyékoktól”.
A legnagyobb alkotóművész, a Teremtő Úristen egyik csodálatos alkotása a sok közül a Kárpátok hegyei, erdői, tisztásai, folyói, patakjai. Amit a Teremtő Atya alkotott az szép, csodás és szerethető, és óriási élmény, ha benne járhat az ember, ha pedig festőművészként még meg is örökíthetik, az maga a csoda. Ezen az úton jártak a kárpátaljai iskolaalapítók Boksay József és Erdélyi Béla, és ezen az úton járnak a mai művészek is. Mert itt csak ez az egy út van, és egyfajta szemlélet, mégpedig a természet elmélyült szemlélése. Ezen keresztül képes az alkotó túllépni kicsinyes korlátozottságán, és felemelkedni Istenhez. Így született meg a kárpátaljai festőművészet és így létezik napjainkban is.
A kárpátaljai festőművészek alkotásai ezekből a hagyományokból építkeznek. A sokszínű és gazdag táj, az ott élő emberek kimeríthetetlen ihletforrást jelentenek számára. A népviseletből, a természetből, a mindennapok egyszerűségéből vett pillanatok színes kompozíciókban tárulnak elénk. Portrék, csendéletek, tájrészletek, életképek elevenednek meg vásznaikon, melyekbe belecsempészik saját érzéseiket, egyéniségüket. Kárpátalja gazdag kultúrájának színpompás lenyomatát vélhetjük felfedezni az alkotásokon.
Nagy bizonyossággal kijelenthetem, hogy a ma kiállított alkotások Kárpátalja szószólói is, hiszen beszélnek helyette, és ez a legnagyobb elismerés, ami érhet egy ottani alkotóművészt. Ha beszélnek az alkotások, ha ott állunk előtte, és megremeg a szívünk, képzeletben ott vagyunk, érezzük az illatokat, halljuk a hangokat, és elszédülünk a hegycsúcsok magasságában. A színek egyedi kavalkádja elvarázsol minket.
A kárpátaljai festőművészet egyedi, és páratlan része a magyar kultúrának, nemzeti örökségünknek, amelynek fenntartásáért, megőrzéséért folyamatosan tenni is kell. Az öröklött hagyomány folyamatos frissítésével, állandó erősítésével is. Megőrzéséhez, fenntartásához igyekezett hozzájárulni szervezetünk az elmúlt 14 évben, amely tevékenységünkkel tulajdonképpen a kárpátaljai magyarság érdekeit is szolgáltuk és szolgáljuk hosszútávon nemcsak kulturális, de akár turisztikai szempontból is.
Ezt a célt szolgálja hosszú távon az a Mária Alkotóház, ahonnan tulajdonképpen érkeztek ezek az alkotások.
2019 májusától Nyíregyháza-Sóstófürdőn kezdtük meg a Mária Alkotóház működtetését. Az alkotóház Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye székhely legismertebb turisztikai központjában, Nyíregyháza – Sóstófürdőn található. A ház és alkotó-tevékenysége a térség művészeti vérkeringésébe kíván becsatlakozni, és szeretne összekötő szerepet felvállalni a határmenti művészeti együttműködésben, valamint Kárpátalja európai uniós művészeti kapujaként turistákat, érdeklődőket fogadni, vagy küldeni Kárpátaljára. Fontos szempont, hogy Kárpátalja etnikai sokszínűsége és a térségbe érkező, valamint megfogant művészeti behatások eddig is formálták és formálják folyamatosan Kárpátalját, az alkotóház működése erre a fontos tényezőre is reflektálni kíván.
Fő célok a fentiek tekintetében: 1, a kárpátaljai festőművészeti hagyományok ápolása, népszerűsítése, erősítése 2, ukrán-magyar határmenti, határokon átívelő művészeti együttműködés erősítése 2, kárpátaljai és helyi fiatal képzőművészeti tehetségek segítése 4, kapcsolattartás Kárpát-medencei magyar és más nemzetiségű művészekkel, nyugat-európai, valamint tengeren túli és távol-keleti művészekkel. Mindez hosszú távon hozzájárulhat a kárpátaljai polgári társadalom megerősödéséhez, erkölcsi, gazdasági, társadalmi felemelkedéséhez – amely elengedhetetlen feltétele Kárpátalja jövőbeni létezésének az Európai Unióba készülő Ukrajnában, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye turisztikai palettájának bővítéséhez.
Az alkotóház elnevezése szakrális és sorsszerű: Mária Alkotóház
Szakrális:
- Nagyon fontosnak tartjuk a mai értékeit vesztő, az Istenhitet száműző, felgyorsult modern világunkban a szakralitást a művészetben – akár megtartó erőként, és akár, mint a nemzetek közötti békesség jelképeként is. 2, A kárpátaljai iskolaalapítók Erdélyi Béla és Boksay József a legnagyobb alkotó művésznek a Teremtő Úristent tartották és Istenfélő emberként és művészként szemlélve a világot, készítették el alkotásaikat.
Sorsszerű:
- Sóstófürdőn, a Mária utcán található
Végezetül pedig térjünk vissza magára a kiállításra:
Ez a kiállítás azért is fontos, mert teret enged a fiatal tehetségeknek is. Erre mindig igyekeztünk nagy gondot fordítani. A másik pedig amit mindenképpen ki kell emeljek, az az alkotók nemzetiségének sokszínűsége, hiszen van közöttük kárpátaljai magyar, ukrán, hucul vagy éppen magát ruszinnak valló művész. Ma, már így együtt képviselik az évszázados magyar gyökerű kárpátaljai festőművészetet….
Mesterekről és tanítványokról néhány szó…
A művész fő célja a kiállításokon, hogy lelkük rezdüléseinek hullámhosszát úgy hangolják alkotásaikban, hogy az rezonáljon a befogadók lelki állapotával, azaz az Önökével.
Biztos vagyok benne, hogy sok alkotás előtt szemlélődve bekövetkezik a csoda – amely csak az ember adománya -, és a művész lelkének sugárzása utat talál az Önök lelkéhez. Ez az össze-kapcsolódás a művészek és a művészet alapvető célja. Kapcsolódjanak ma este össze a kárpátaljai festőművészekkel, az alkotásokkal, és a legendák földjével, Kárpátaljával.
Ha valaha, akkor világunkban igazán ideje van ezeknek a csodáknak, és kapcsolódásoknak, ezért kívánok Önöknek is a mai alkalommal minél több ilyen csodát, és kapcsolódást.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
Őry László
KMKE elnök
Mária Alkotóház vezető